Esélyteremtés a Vasi Hegyháton

Szakértői feladatok az ÁROP-1.A.3-2014-2014-0039 „Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Vasi Hegyháton” projektben

2015. márciusában Vasvár Város Önkormányzat pályázatot ÁROP-1.A.3-2014-2014-0039 „Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Vasi Hegyháton” címmel. A projekt céljaként tűzte ki, hogy olyan együttműködéseket segítsen a Vasvári járás területén, amelyek eredményeként a járás területén mélyszegénységben élők, idősek, nők, gyermekek, fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, problémáikról állandó információk beszerzése és megfelelő kezelése megteremthető.

Vasvár és a Hegyhát értéke, ami gyakran szlogenné vált már: „A múltunk a jövőnk”. A történelem-, a hosszú idők óta élhető térség tradícióját a települések vezetőinek tovább kell vinnie.

Megoldásra váró feladatok, melyek az indokoltságot is alátámasztják: a romák, a szegénységben élők, az idősek, a nők és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, problémáikról állandó információk beszerzése és megfelelő kezelése.

A HEP-ek elemzése, a járási problématérkép, valamint az előzetes egyeztetések alapján az alábbi problématerületek körvonalazódtak: 

Foglalkoztatási nehézségek, akadályok

  • A járásban magas a tartós munkanélküliek száma, sok munkanélküli jelentkezik kevés állásra. Önkéntes munkák ritkán csak a helyben meghirdetett társadalmi munkák alkalmával vannak. Az alacsony iskolai végzettségű személyek számára az elhelyezkedés még nehezebb.
  • A roma lakosságra vonatkozóan csak becslések vannak, a térség déli részén észrevehetően nő számuk. Életkörülményeik sok esetben kilátástalanok, alacsony iskolai végzettségük miatt a munkaerő-piacon hátrányból indulnak. Számukra a szolgáltatások lehetőségét javítani kell, a célcsoportnak megfelelő kommunikációs megoldást kell alkalmazni.
  • 2007-ig a Hegyháti Jóléti Szolgálat sok szociális szolgáltatást elindított és üzemeltetett a térségben élő hátrányos helyzetű lakosság megsegítésére. Az alapítvány megszűnésével a szolgáltatások jelentős része is megszűnt. (Pl. a krízishelyzetben élő nők számára nincs a térségen belül segítség.)
  • A járás sok településen nehéz a közösségi közlekedés elérése, a mobilitási tényezője elég gyenge pontja a munkavállalásnak.
  • Az elsődleges munkaerő-piacról kiszorulók számára a szociális gazdaság és a közmunka program nyújthat segítséget. Mindkettőre van példa a térségben, a továbblépésre közös gondolkodásra van szükség, amelynek lehetősége eddig nem volt megteremtet

Hátrányos helyzetű csoportok, szegregátumok

  • A roma lakosságra vonatkozóan csak becslések vannak, a térség déli részén nő számuk. Életkörülményeik sok esetben kilátástalanok, alacsony iskolai végzettségük miatt a munkaerő-piacon hátrányból indulnak. A térségben lakhatásra alkalmatlan telepszerű területek vannak, az önkormányzatok szociális lakásállományának az állapota rossz.
  • Az energiaszegénységgel érintett családok által fenntartott magánlakások fizikai állapota rossz, energiapazarló, sok esetben egészségtelen a bentlakás (penész, vizesedés). A város bérlakás-állománya is komoly felújításra szorul. Az energiatudatosság kevésbé jellemző a lakosság körében.

Információs, kommunikációs és fizikai akadálymentesítés helyzete, a fogyatékkal élők elfogadása

  • A különböző célcsoportokra irányuló szolgáltatások, információk elérhetőségét javítani kell, és a célcsoportnak megfelelő kommunikációs megoldásokat alkalmazni.
  • Nincs elegendő számú program, melynek keretében az egészséges emberek megismerhetik a fogyatékkal élő személyek hétköznapi problémáit. További érzékenyítési programokra van szükség a szakmai szervezetek bevonásával.

Válságban a család, a generációk eltávolodtak

  • A „modern” társadalom negatív hatásaként a család intézménye meggyengült. Egyre több az egyszülős család, az alacsony jövedelmű dolgozó szegények családjai, akik számára még nehezebb megoldást találni, és nehezen férnek hozzá szolgáltatásokhoz, hiányoznak a valódi családtámogató programok. Fontos olyan szolgáltatások indítása, amelyekkel a családok segítséget kapnak a közösségtől, és törekedni kell a prevencióra is.
  • A járásban is súlyos probléma az idős embereket érintő elszigetelődés, kapcsolati beszűkülés, generációk eltávolodása. Idősek és fiatalok, gyerekek kevés közös programon találkozhatnak. Folyamatosan emelkedik a napi rendszerességgel ellátást igénylő idősek aránya, melyet az intézményrendszer nem tud kielégíteni. Generációk együttműködését célzó program indítása indokolt.

 

A projekt célja

A fenti problémahalmaz összegzése, a projektet megalapozó egyeztetések és az elemzések alapján az alábbi prioritási területek alakultak ki. Minden problémára nem nyújthat megoldást jelen projekt. A kezdeményezéssel a cél a folyamatok elindítása, a partnerség megerősítése, amely kiterjeszti a közösségi védőhálót.

1.A térség munkaerő-piacának fellendítése

  • A munkanélküliek visszavezetése a munka világába, tudatformálás, a tartós munkanélküliek visszaszoktatása a munka világába
  • A 8 általánossal nem rendelkezők képzése (főként gyakorlati képzés)
  • Az elvándorolt, jelentős eredményeket elérő emberek felkeresése és szakértelmének felhasználása a térségben
  • Önfenntartás, kertművelés, helyi termékek piacának növelése, népszerűsítése
  •  A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások kialakításának elősegítése, melyek közül a legfontosabb a bölcsődei ellátás biztosítása, a nők munkaerő-piacra való visszatérése érdekében. 

2.Hagyományos családmodellek visszaállítása

  • Gyermekek, szülők, nagyszülők részére közös családformáló rendezvények szervezése
  • Táboroztatás szervezése: Sok gyermek felügyelet nélkül maradhat a nyári szünetben. Ennek megoldására tanárok, nagyszülők önkéntes módon táboroztatásokat szervezhetnének a térségben (működő Erdei Iskolák bevonásával)
  • Fiatalok számára közösségi rendezvények: sok településen a már felújított közösségi épületek kihasználatlanok. Programok szervezésével élet költözne ezekbe az intézményekbe, továbbá megoldódna a gyermekek szabadidő eltöltésének problémája is (IKSZT-kel közös térségi programok).

3.Települések közötti kapcsolatok erősítése

  • Térségen belüli jó példák egymás közötti megosztása: egy jó példa elterjesztése, sokszorosítása hozzájárul a térség fejlődéséhez
  • Gyermekfelügyelet, táboroztatás települések közötti megszervezése

4.Krízis helyzetek orvoslására nyújtandó szolgáltatások

- A korábbi Családok Átmeneti Otthona által ellátott feladatokhoz, felelősségi köréhez hasonló intézmény kialakításának támogatása, üresen maradt ingatlanok célirányos hasznosítása.

5.Közösségi részvétel erősítése a hátrányos helyzetű emberek segítésében

Elsősorban az elmúlt években elindult önkéntes- és civil segítő programok továbbvitelével hosszú távú közösségi programok elindítása az esély-teremtési célokhoz igazodva. Kiemelten fontos, hogy minél több segítő kapcsolódjon be személyesen is ezekbe a programokba a lakosság részéről (pl. aktív idősekkel megvalósuló mentorprogramok, közösségi kert-programok, önkéntes házi segítség-nyújtás időseknek, stb.).

A megvalósítás során járási szinten kialakultak és megerősödtek a párbeszédek - önkormányzatok, kormányzati szerveztek, intézmények, civil szervezetek, gazdasági szereplők és szakértők bevonásával.

Híreink

Kanyarogjunk lefelé a Duna-deltába, ahol megannyi élmény és kincs vár felfedezésre! 

Transdanube Travel Stories projekt, mely az Interreg Duna Transznacionális program keretében kerül finanszírozásra a hónap végén véget ér. Számos nagyszerű eredményt tud felmutatni a projekt, izgalmas és érdekes kincseket rejt magában.

Transdanube Travel Stories - egy folyó, hat történet

Ismerje meg a projekt eredményeit!

Fedezd fel Velo Martini kerékpáros zarándok útvonalát!

Fedezd fel Velo Martini kerékpáros zarándok-útvonalat! 🍀💚Egy kis ízelítő abból, mi vár rád, ha végigjárod az utat!🎬 https://youtu.be/4LtfP-RSQIs